Bemutatkozik Zagyvarékas

 NOHAdmin  |   2020. március 01., vasárnap  |   0

ZAGYVARÉKAS

TÖRTÉNETE

Régészeti leletek tanúsága szerint Zagyvarékas területe igen régen lakott hely. Kevés ásatás folyt ezen a részen, ám e ritka alkalmak során rábukkantak egy Kr. e. 3000 körüli rézkori telepnyomra. Az i. sz. 10–15 közötti tárgyi emlékek azt bizonyítják, hogy akkor az iráni nyelvet beszélő szarmaták éltek itt. A 7. században avarok lakták a területet. Honfoglalás kori leleteket is találtak a régészek a környéken.

Első írásos emlékei 1347-ből származnak, Rekas alakban írva említik.

1347 után Rékas többször elnéptelenedett, de mindig újra lakott hely lett. A 14. században Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A 15. századtól Heves vármegyéhez tartozó falu. 1546-tól a budai szandzsák pesti nahijéhez tartozik, valószínűleg a török kiűzéséig. A történészek úgy vélik, hogy Rékas a tizenöt éves háború idején elpusztult. 1596-ban a fontos szolnoki vár közelében lévő Rékast Mehmed szultán hadai bizonyára pusztává tették.

A 16. században a váci püspökség birtoka volt, majd többször elnéptelenedett, míg 1710 táján katolikus magyarok telepítették újra.

A település lakói részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

A kiegyezés után, a dualizmus idején a község is dinamikusan fejlődött, melyre kedvező hatással volt a szolnok–újszászi vasútvonal kiépülése.

Az első világháborúban kb. 900-an vettek részt a faluból, közülük mintegy 170-en haltak hősi halált.

1919-ben, a Tanácsköztársaság idején az északi (csehszlovák) hadjáratból visszatérő 101. Vörös Gyalogezred állomásozott a településen, és megpróbálta megakadályozni (sikertelenül) Szolnok román elfoglalását.

A második világháború során a szovjet Vörös Hadsereg 2. Ukrán Frontja alá tartozó 7. Gárda Hadsereg és a 6. Gárda Harckocsi Hadsereg alakulatai rohanták le Zagyvarékast és ezzel kiűzve az ott állomásozó Német Véderőt, 1944. november 4-én.

Korábban Pest megyéhez tartozott, 1950 óta önálló település.

 

LÁTNIVALÓI

  • Római katolikus (Szent Imre-) templom: 1724-ben építtette Althan M. Károly váci püspök, barokkstílusban. Később többször – legutóbb 1908-ban – átépítették.
  • Nepomuki Szent János-szobor: 1794-ben készült. 1913-ban állították fel újra.
  • Emlékmű: A települést említő első írásos emlék keletkezésének 650. évfordulóján, 1997-ben állították fel.
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • 1848-as emlékmű
  • Első világháborúsemlékmű
  • Második világháborúsemlékmű
  • Millecentenáriumiemlékmű
  • Régi gőzmalom épülete
  • Kőkeresztek
  • Trianoni emlékmű
  • A Zagyva folyó és árterülete: Az Alsó-Zagyva hullámtere helyi természetvédelmi terület.

 

 

ÉRTÉKTÁR

MEGYEI ÉRTÉKEK:

 

  • A KÉKIBOLYA MŰKEDVELŐ MŰVÉSZETI CSOPORT ÉS FÖLDES IMRE, A MAGYAR KULTÚRA LOVAGJÁNAK MŰVÉSZETI, HAGYOMÁNYŐRZŐ TEVÉKENYSÉGE
  • CHIOVINI EGRI ANTAL 1863-BAN EGERBEN MEGJELENT NYOLC ÉNEKBŐL ÁLLÓ, ZAGYVARÉKASI MONDÁT FELDOLGOZÓ “SINKA-HALMA” CÍMŰ NYOLC ÉNEKBŐL ÁLLÓ NÉPREGÉJE
  • PÓCS ÉVA: ZAGYVARÉKAS NÉPHITE CÍMŰ 1964-BEN A NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEKBEN (IX. 3-4.SZÁM) MEGJELENT MUNKÁJA
  • SERFŐZŐ SIMON, JÓZSEF ATTILA DÍJAS ÍRÓ-KÖLTŐ, ZAGYVARÉKAS SZÜLÖTTÉNEK EDDIGI ÉLETMŰVE
  • ZAGYVARÉKASI FALUHÁZ-TÁJHÁZ ÉS GYŰJTEMÉNY.

 

Együttműködő a Kultúra határok nélkül pályázatban:

Jánosi József polgármester úr, 2020.10.14 után Kurucz László polgármester úr.

Farkasházi István koordinátor.