Bemutatkozik Tárnok
TÁRNOK
TÖRTÉNETE
Tárnok legkorábbi ismert említése 1257-ből való, nevét ekkor Tavarnuk, majd 1283 körül egy másik okiratban Tawarnucweg formában jegyezték fel.
A hun krónika szerzője a germán Detre és a hunok közötti első nagy csatát Tárnokvölgyre helyezte.
A települést a nevéből ítélve tárnokok lakhatták, akik a tatárjárás után a budai királynéi udvart szolgálták.
1257 és 1268 között a királyné népei és a Berki nemesek perben álltak egymással 2 ekényi tárnokvölgyi föld felett, melyet Deszka néven neveztek.
Tárnok három nagyobb részből áll. Az ősi mag, az Ófalu, az újtelepi rész 1921-ben keletkezett, Tárnokligetet pedig 1930-ban parcelláztatta Üszögi Nagy Sándor földbirtokos. 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe, 2013-tól pedig az Érdi járás részévé vált.
LÁTNIVALÓI
- Római katolikus templom
- Szent Rókuskápolna
- I-II. világháborús emlékmű
- Millenniumi emlékoszlop
- Március 15. emlékmű
- Trianon emlékmű
- Kopjafa az 1956-os forradalom emlékére
- Az Öreg-hegy pincesora
- A Benta-patak
- A tárnoki köfejtő
- Horgásztó
Együttműködő a Kultúra határok nélkül pályázatban:
Szolnoki Gábor polgármester úr, 2020.10.14 után Dr. Lukács László polgármester úr.
Hegedűs Márta koordinátor.