Bemutatkozik Szarvas

SZARVAS

TÖRTÉNETE

A régészeti leletek tanúsága szerint a mostani város valamint környéke már az őskorban állandóan lakott terület volt. A város területén talált népvándorlás kori régészeti tárgyak közül az avar kori rovásírásos tűtartó a legjelentősebb tárgyi emlékünk. Anonymus krónikája a települést „Szarvashalom” néven megemlíti. A hajdani Árpád kori falu létét számos 1284-85 közötti időből származó feljegyzés tanúsítja, többek között Kun László királyunk több rendeletét is „Szarvashalomról” keltezte.

A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvár épült, a folyami átkelőhely miatt jelentőssé vált földvár többször is gazdát cserélt, majd 1686-ban végleg elpusztult. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott.

A város újkori történelme 1722-től számítható, mikor a környék új földesura báró Harruckern János György a felvidéki vármegyékből főként szlovák jobbágycsaládokkal újra benépesítette. Az újjászületett település 1723-ban már mezőváros, azonban komolyabb fejlődés csak a XVIII.század végén indulhatott meg. A 18.-19. század fordulóján végbement jelentős fejlődés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságának Tessedik Sámuelnek a nevéhez fűződik. A város evangélikus lelkészének, az agrárreformer Tessedik Sámuelnek a város még ma is rengeteget köszönhet. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, hiszen itt Szarvason alapította meg Európa első gazdasági (akkorin evén szorgalmatossági) iskoláját. Kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit. Fölépítette a ma is álló iskolaépületet (jelenleg múzeumként funkcionál), valamint az evangélikus Ótemplomot. Nagyszabású építkezéseivel, továbbá városrendezési munkáival jelentősen átformálta a meglehetősen rendezetlen korabeli városképet, a korábbi szabálytalan utcák helyébe tudatosan tervezett, szabályos sakktábla-alaprajzú utcahálózatot alakított ki.

A város fejlődésének újabb fontos állomása a gimnázium Szarvasra települése 1834-ben. Az idők folyamán a patinás intézményben sok jelentőstanáregyéniség dolgozott. Többek között itt tanított Vajda Péter, a reformkor Petőfi által is tisztelt polihisztora, valamint Ballagi (Bloch) Mór nyelvész, Greguss Ágost esztéta és Koren István botanikus is. Leghíresebb igazgatói: Tatay István, Benka Gyula, Naumann (Nádor) Jenő, a várostörténet írója.

Szarvas életében a XIX. században kiemelkedően fontos szerepet töltött be a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették -a ma már kuriózumnak számító- szárazmalmot, létre hozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága.

1802-1829-ig Szarka György volt plébános. Az ő idején épült fel a mai templom 1808-1812 között és plébánia 1825-ben. A templomot és a plébániát a kegyuraság építtette, akinek képviselője akkor ifj. Bolza Péter volt. Ugyancsak ők hozták Olaszországból a főoltár Assisi Szent Klára képét.

Réthy Lipót 1847-ben Szarvason hozta létre Békés megye első nyomdáját. Az1848-as szabadságharc idején rendezett tanácsú Szarvas város (a szomszédos községek önállósulása miatt) 1872-ben elveszítette városi címét, véglegesen csupán1967 óta város ismét. A város mindvégig mezőgazdasági jellegű volt, XX.sz.-ifejlődését is ez határozta meg. A vasútépítés során 1880-1893 között csak szárnyvonalat kapott.

A II. világháború után az oktatás és a kutatómunka vált a város életének a legfontosabb tényezőjévé: Az Öntözési Kutatóintézet és a Haltenyésztési Kutatóintézet (a két kutatóintézet összevonva HAKI néven működik), valamint a Tessedik Sámuel Főiskola Óvónőképző Intézete és Mezőgazdasági Víz- és környezetgazdálkodási kara létrejöttével Szarvas Békés-megye szellemi központjává alakult. Manapság is Szarvas Békés megye egyik legjelentősebb felsőoktatási és tudományos központja.

A város mindig tudott kiemelkedő egyéniségeket adni az országnak. A szakterületükön elismert kutatók (pl. Mendöl Tibor) mellett, országosan ismert volt Székely Mihály az egyik legelső magyar repülő, dr. Melich János nyelvész, valamint Gyóni Géza költő, Ruzicskay György festőművész, vagy Kemény Gábor pedagógus. Itt született Melis György operaénekes, Bajcsy-Zsilinszky Endre politikus és újságíró, továbbá a mai héber költészet jelentős alakja, Kámár Jáoz-Kest (Keszt Péter) is.

LÁTNIVALÓI

• Szarvasi Arborétum– Pepi-kert
• Mini Magyarország(makettpark)
• Szarvasi „Katalin II.” sétahajó
• Erzsébet-liget, salakmentes teniszpályáival
• Bolza-kastély
• Csáky-kastély
• Mitrovszky-kastély
• Evangélikus Ótemplom
• Evangélikus Újtemplom
• Ruzicskay György Alkotóház
• Szárazmalom
• Szlovák Tájház
• Tessedik Sámuel Múzeum és Könyvtár
• Szarvasi Gyógyfürdő
• Víziszínház a Holt-Körös partján

HÍRES EMBEREK

• Itt született 1789-ben Boczkó Dánielkormánybiztos († 1870).
• Itt halt meg 1820-ban Tessedik Sámuel.
• Itt halt meg 1846-ban Vajda Péterköltő, pedagógus és természettudós.
• Itt született 1851-ben dr. Réthy Lászlóetnográfus, az MTA tagja (†1914).
• Itt tanított Ballagi Mórteológus, nyelvész, az MTA tagja.
• Itt született 1852-ben Chován Kálmánzongorapedagógus, 1889–1916 között Erkel Ferenc utódaként a Zeneakadémia tanára, 1891-től a zongoratanárképző vezetője (†1928).
• Itt született 1860-ban dr. Haviár Gyulakirályi közjegyző (†1937).
• Itt született 1863-ban Szendy Árpádzongoraművész és -tanár (†1922).
• Itt született 1877-ben Elfer Aladármagyar belgyógyász, orvosi szakíró (†1944).
• Itt született 1885-ben Székely Mihály, a magyar aviatika úttörője (†1959).
• Itt született 1886-ban Bajcsy-Zsilinszky Endremagyar politikus, újságíró (†1944).
• Itt született 1896-ban Ruzicskay GyörgyMunkácsy Mihály-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész (†1993).
• Itt született 1897-ben Lengyel Bélaaltábornagy, katonatiszt, a varsói felkelés idején a Varsó mellett állomásozó II. magyar tartalékhadtest parancsnoka (†1988).
• Itt érettségizett 1898-ban Milan Rastislav Štefánik, Csehszlovákiaegyik alapítója (†1919).
• Itt született 1902-ben Orosz Ivánlapszerkesztő, költő, novellista (†1974).
• Itt született 1907-ben Levius Ernőkísérleti fizikus, fizika-matematika szakos tanár, (Bay Zoltán munkatársa), aki Vermes Miklóssal együtt a Fasori evangélikus gimnáziumban tanított. 1963-ban az Eötvös Loránd Fizikai Társulattól Mikola Sándor-díjat kapott (†1993).
• Itt született 1922-ben Mauthner Annabrácsaművész.
• Itt halt meg 1923-ban Benka Gyulatanár, pedagógiai író, újságíró.
• Itt született 1923-ban Melis György, az operaházmagánénekese, Liszt Ferenc-díjas, háromszoros Kossuth-díjas, kiváló művész.
• Itt született 1933-ban dr. Misur György diplomata, római nagykövet
• Itt született 1938-ban Janurik Tamásnyelvész, informatikus, főiskolai tanár, professor emeritus.
• Itt született 1939-ben dr. Dankó Lászlórómai katolikus pap, kalocsai érsek (1987–1999).
• Itt született 1946-ban dr. Lustyik Györgyfizikus, kandidátus, D, kutató, az MTA Biofizikai Bizottságának tagja.
• Itt született 1946-ban dr. Borgulya István, Ph.D, matematikus, informatikus.
• Itt halt meg 1974-ben Czipri Évaköltő.
• Itt született 1974-ben Novodomszky Évaműsorvezető.
• Itt született 1978-ban Fekete Lindaszínésznő, énekesnő
• Itt született Hegedűs Tündeképzőművész [1] [2].
• Itt élt és dolgozott Fekete JánosSzéchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, volt országgyűlési képviselő.

ÉRTÉKTÁR

MEGYEI ÉRTÉKEK:

1. A CSODASZARVAS LEGENDA HASZNOSÍTÁSA TÖBB TERÜLETEN”
2. A HAGYOMÁNYOS, ÖNFENNTARTŐ PARASZTGAZDASÁG ÉRTÉKEINEK FELGYŰJTÉSE.
3. A SZARVASI KERTBARÁTOK
4. ANNA-LIGET, ERZSÉBET-LIGET –IDEGENFORGALMI LÁTVÁNYOSSÁG BEMUTATÁSA
5. ARANYOSI HOLTÁG, NAGYFOKI HOLTÁG, KOZSUCH DŰLŐ
6. ARBORÉTUM
7. BALÁZS KERTÉSZET
8. BELVÍZELVEZETŐ RENDSZER
9. COREN ÉLETMŰ

Együttműködő a Kultúra határok nélkül pályázatban:

Babák Mihály polgármester úr.

Prievaráné Mácsár Eszter koordinátor.