Bemutatkozik Nagyér

NAGYÉR

TÖRTÉNETE

Székegyház / Zekeghaz (1450) Majláth (1863) Nagymajláth (1873) Nagyér (1952) Az ősi falunk története a XV. századig nyúlik vissza, hiszen már a középkorban is volt itt lakott település. A Hunyadiak korában a Szárazér vidékének birtokosa Székegyházi György deák volt, amelyet írásos emlékek is bizonyítanak. Az 1450-es évektől Zekeghaz néven szerepel a hivatalos okmányokban ez a terület, hajdan Csanád vármegyéhez, most Csongrád megyéhez tartozik. 1596-ban a török hódoltság alatt teljesen elpusztult a falu, és egészen 1843-ig lakatlan volt ez a terület, a kincstár ekkortól kezdett a megyében dohánykertész községeket létrehozni, jórészt jobbágyfalvakként. A makói, dombegyházi és vásárhelyi református magyarokat gróf Mailáth György országbíró közbenjárására telepítették be, akinek ebben az időben tulajdonát képezte a település területe. Ebben az időben 100 család kezdte a dohánytermesztést a kincstártól bérbe kapott földeken. Ekkor a község ügyeit a 4 jegyző vezetésével az elöljáróság intézte, a gyerekek helyben járhattak iskolába. A református templomot 1909-ben építették, addig csak lelkészlak volt a településen, a falu lakosai mezőgazdasági munkával keresték kenyerüket, ipari termeléssel nem foglalkoztak.

LÁTNIVALÓI

• Nagyéri kilátó.

Együttműködő a Kultúra határok nélkül pályázatban:

Lőrincz Tibor polgármester úr.

Szabó Rita koordinátor.