Bemutatkozik Mezőhegyes

MEZŐHEGYES

TÖRTÉNETE

Az eddigi kutatási eredmény szerint mindig A KORONÁHOZ tartozott. Ajtony birtokteste volt, majd az őt legyőző Csanádnak adományozta Szent István királyunk. I. András, László, Károly Róbert, Zsigmond juttatták hűségbirtokul, majd a Hunyadi birtokként tartjuk számom. Becses írásos emlék a Mezew Hegest említő, 1421. április 28-ai datálású örökbefogadási okmány és Borovszky Samu „Csanád vármegye története 1715-ig” c. monográfiája. Ez utóbbi egyértelműen kijelenti: “A régi Mezőhegyes a mainak helyén feküdt. Nevét a határában levő halmoktól vette, melyeket a nép eszejárása hegyeknek vesz.” Mindebből az következik, hogy Mezőhegyes létszakának kezdete 1000 éves múltra tekint vissza. Nem csodálkozhatunk ezen, hiszen a jó minőségű nőségű a vizekkel át- meg átszőtt zsíros földek bő termése marasztalta minden kor emberét.
A török hódoltság idején, majd ismételt tatártámadás miatt kietlenné vált térséget kitűnő érzékkel javasolta II. József német-római császárnak, koronázatlan magyar királynak a lóállomány gyarapítására alkalmas helyként Csekonics József – akkor még – vértes százados.
A kalapos király itt alapított ménestelepet: a mezőhegyesi Császári és Királyi Ménesintézet alapítólevelét II. József 1784. december 20-án írta alá.
A katonai parancsnokság közel 100 éve, majd a polgári vezetéssel ötvözött 100 év alatt alakult át a lótenyésztő telep – a Császári és Apostoli Magyar Királyi Ménes – településsé. S ebben az elévülhetetlen érdem Leveldi Kozma Ferencé (Sörnyepuszta, 1826. szeptember 19. – Mezőhegyes, 1892. július 6.) a modernkori magyar lótenyésztés apostoláé. Kozma Ferenc, ’A’ miniszteri tanácsos a ménesbirtok és a lótenyésztés ügyeinek intézése mellett szervezte a méntelep közigazgatási betagolását. A lehetséges optimum országos viszonylatban a minimumnak számított: eszmei község megalakítása és deklarálása. Az eszmei, nem eszményi minőség, hanem elvi jogi aktus. Ilyen eszmei községi közigazgatási besorolást kapott 1872. augusztus 17-ei hatállyal Mezőhegyes is Csanád megyei közgyűlésének statútumával.  Tehát Kozma Ferenc érdeme, hogy az ország más területein lévő spontán módon megindult „községesülés” hiányát felismerte, és quasi aláírásával elrendelte!

LÁTNIVALÓI

• Szent György-templom(római katolikus). Felszentelték: 1846. július 12-én.
• Római katolikus paplak. Épült 1865
• Református templom. Felszentelték: 1909. szeptember 1-jén.
• Evangélikus templom. Felszentelték: 1949. szeptember 23-án
• Víztorony és szivattyúház(épült 1888-ban)
• Kórház (épült 1847-ben)
• Központi magtár (épült 1805körül)
• Sütöde-pekeráj (épült 1786)
• Szárazmalom (épült 1786)
• Csikós csárda
• Igazgatósági épület
• Kettős tiszti lakok
• Diadalívek
• Déli- (ma Hotel Nóniusz) és északi kaszárnya (épült 1785)
• Fedeles lovarda (épült 1809)
• Központi istálló
• Vasúti vendéglő (ma bolt)
• Zabsilótornyok (épültek 1825)
• Putrilakások
• Haranglábak
• Gluzek GyulaElevátor magtár
• Magtárak
• Komlószárító
• Postakocsi-állomás és vendégfogadó(ma szakközépiskola) (épült 1789)
• Nőtlen Tiszti Lak(Kan-tár) (ma Városháza. Épült 1894)
• Őregcsűr
• Főépítészi villa
• Hotel Centrál(épült 1885)
• Mészárszéki intézői villa (ma középiskolai tanári és iroda)
• Vasútállomás (épült 1883)

HÍRES EMBEREK

• Pfiffner Paulina(Mezőhegyes, 1825 – Gyula, 1853. szeptember 29.) – honvédhadnagy
• Itt hunyt el 1918. szeptember 7-én, alig 22 évesen Andorffy Máriamagyar költő, regényíró (* 1896).

ÉRTÉKTÁR

MEGYEI ÉRTÉKEK:

1. A MEZŐHEGYESI TEMETŐ
2. MEZŐHEGYES HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYE
3. MEZŐHEGYES REPREZENTATÍV KÖZPONTJA, A CSEKONICS-UDVAR, A MÉNESKARI ÉS GAZDASÁGI ÉPÜLETEK
4. MEZŐHEGYES TELEPÜLÉSSZERKEZETE
5. NÓNIUSZ LÓFAJTA

Együttműködő a Kultúra határok nélkül pályázatban:

Mitykó Zsolt polgármester úr, 2020.10.14 után Pap István Tibor.

Perlaki Edit koordinátor.