Bemutatkozik Mátranovák

MÁTRANOVÁK

TÖRTÉNETE

Mátranovák, mint szó jelentése a Mátra előtag – amely földrajzi név – és a novák szó, amely szláv eredetű, és a „novauk” szóból eredeztethető. Erre az 1389-ből származó „Petrus Filius Novak” is enged következtetni.

Mátranovák mátraalji magyar kisközség, az Észak-Magyarországi régió bátonyterenyei kistérsége egyik legnagyobb települése. Nógrád megye legkeletibb szélén, a Mátra északi oldalánál helyezkedik el. Középkori alapítású falu a valamikori füleki járás délkeleti csücskében, a Bárna patak mentén. Az első írott feljegyzések alapján Zsigmond király adományozta egy Novák nevű földesúrnak.

1770-ben gróf Teleki László, Csoma Zsigmond és Szabó Zsigmond voltak a település földesurai. 1826-ban a gróf Keglevich-ek és utódaik, a Csoma család után pedig a gróf Thoroczkay-ak és Fáy József. Őket Roheim Ödön követte, aki 1908-ban úrilakot építtetett itt.

1873-ban ötszáz áldozata volt a faluban dúló kolera járványnak. Szabó Ferenc az 1800-as évek közepe táján úri lakot építtet, melynek későbbi tulajdonosai Róth Dezső és Varró Bernáth lesznek. Ugyanebben az időben Mocsári Antal Mátranovákot besorolta a palóc lakta települések közé.

1830-ban Mátranovákon 931 fő római katolikus és 19 fő zsidó vallású ember élt.

Ahogy az ország más részeiben, Mátranovákon is befejeződött az úrbéri tagosítás. A településen nem született két, külön vallású házasság a XVIII. században, jegyzi fel Örsi Julianna kutató.

Farkas Pál az 1900-as évek elején a 261 Nógrád megyei faluból 161-et nyilvánított palóc vonatkozásúvá, ebbe Mátranovák is bele tartozott. Érdemes megemlíteni, hogy az 1958-ben erre járó kutatók még találkoztak a határban kint háló gulyával, amely 80 szarvasmarhából állt.

Az első világháború jócskán kivette a részét a falu történetéből is, a 305 bevonultatott katonából 38 már soha többé nem térhetett haza.

1929-ben báró Solymossy Jenő gőztéglagyárat építtet és üzemeltet a Nyírmedi-tó mellett. Ekkor már két kőszénbányából is nagy mennyiségű szenet hoznak a felszínre. Az iparosodás jól mutatja, hogy az 1900. és az 1910. évi népszámlálás adatai szerint a község lélekszáma 56 százalékkal növekedett.

A település életében fordulópontot jelentett a bányászat megindulása, mely a XIX. század elejétől kezdve egyre inkább felvirágzott. A mátranováki bányászat 1857-ben indult meg. tulajdonosa Okolicsányiné Csemnitzky Ágnes volt. Később többször is tulajdonosváltásra került sor, így 1872-73-ban a Hamburgi-Német Bank Rt, 1881-től a Magyar Országos Bank Rt. majd 1887-ben az Észak-magyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. lett a bányák gazdája. Létrejött Mátranovák-Bányatelep, sajátos jellegű házaival. Az eddig döntően mezőgazdaságból élő lakosság egyre inkább a bányászat felé fordult. Kezdetben csak a földművelés szüneteiben, később akár az év egészében a bányászatban dolgoztak. Így váltak lassan kétlakivá, vagy telepedtek le véglegesen a bányászközpontban. A helyi lakosság életmód váltása mellett idegen bányászok letelepedése is jellemezte ezt az időszakot. A bányakolónia felépülése két menetben történt: a korábbi, 1903-1922-ig tartó építkezés a főúthoz közelebb fekvő kolónia jellegű, sorlakásos házakat eredményezte, míg a később emelt házak, már csak 2-4 lakásosak. Az utolsó zsúpfedeles házat 1938-ban bontották le, annak rossz állapotára hivatkozva.

A ’20-as évek elején a gazdasági válság hatásai itt is megmutatkoztak a termelési költségek leszorításával és a munkások elküldésével a bányákból. A ’30-as évek közepére az ipar kezdett kilábalni a bajból, újra fellendült a bányászat és a Bányatelepen ezidőtájt épültek az új házsorok (bányakolónia).

A II. Világháború idején 1944. december 24-én szűntek meg a harcok, ekkor szólt utoljára hadi puska Novákon. A háború után az itt élő emberek mezőgazdasági és bányászati munkáját a vasgyártás kezdte felváltani.
Körjegyzői hivatala Homokterenyén, csendőrsége Mizserfa bányatelepen, pénzügyőrsége és vámőrsége Salgótarjánban volt. Rendelkezett a falu Állami Elemi Iskolával, Levente Egyesülettel, Polgári Lövészegyesülettel, Önkéntes Tűzoltóegyesülettel és Hangya Szövetkezettel.1959-ben önálló MGTSZ alakult a községben, majd 1965-ben egyesült a szomszédos települések MGTSZ-eivel.
1969-ben megépült a GANZ-MÁVAG, amely hídelemek gyártásával foglakozott az első időkben, majd vasúti kocsik alvázának a kivitelezésével. A GANZ-MÁVAG később GANZ-Híd-, Vas- és Acélgyárszerkezet Gyártó Üzem. Itt készült a Dunaföldvári híd, a Lágymányosi híd, vagy az Esztergom – Párkány közti Mária-Valéria híd, és a Riekában álló kikötői daru is. 2005-től a gyár a Bombardier Transportation Hungary Kft. tulajdona. Gyorsvonatok forgóvázszerkezetét gyártják.

1970-ben a szomszédos községekkel, Nádújfaluval és Homokterenyével közös tanáccsá alakították a közigazgatását, majd 1984-ben egy településsé vonták össze és Mátraterenye néven nagyközségi rangot kapott. A rendszerváltás után a falu polgárai népszavazással döntöttek az önállósodás mellett, így a köztársasági elnök 1991. január 1. napjával önálló községgé nyilvánította a települést, visszaadva eredeti, immár többszáz éves nevét: MÁTRANOVÁK.

Jelenleg Mátranovák kb. 1700 lakosú település, melynek az infrastruktúrája mára teljesen kiépült. Mátranovák kedvelt kirándulóhely a Mátraalján. A községre mindig jellemző volt a pezsgő kulturális- és sportélet. Bővelkedik látnivalókban, melyek nagy vonzerővel bírnak a turisták számára.

LÁTNIVALÓI

• Hegyeskei borókás legelő:Mátranovák külterületén, a településtől pár kilométerre található 78 hektáros természetvédelmi terület, kedvelt turistahely. A növény és állatvilág rajongói a boróka mellett több védett fajt megtalálhatnak a területen. Védett növények: árvalányhaj, tavaszi hérics, feketéllő kökörcsin. Védett állatfajok: gyurgyalag, hamvas küllő, több pinty- és rigófaj.
• Fehérszék:Mátranovákhoz tartozó Mátracserpuszta közelében található hegygerinc nevét az itt található, világos színű, ritkaságszámba menő, szemcsés szerkezetű riolittufáról kapta. Több helyen előbukkan a szénréteg, és bizarr formákat alakít a riolittufa felszínén az erózió.
• Faluhely major:Mátranovák közvetlen határában fekszik, amely a Mátra északi lábának geológiai adottságainak és sajátos élővilágának bemutatására szolgál. (geológiai mintatér, valamint a Bükki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó védett terület). A terület tágabb környezetében festői szépségű hegyvonulatok és szelídebb lankák húzódnak, ahonnan rálátás nyílik a Mátrára, illetve az Északi-középhegység középső vonulataira. A Faluhely major keretein belül a palóc paraszti élet meghatározó tényezői kerülnek bemutatásra, úgy mint a gazdálkodás, a hagyományos állattartás, növénytermesztés, kenderfeldolgozás, öltözködés – népviselet, népi mesterségek, valamint a táplálkozáskultúra. A vendégeket állandó néprajzi gyűjteménnyel, néprajzi – helytörténeti fotókiállítással, a hagyományos állattartást bemutató kiállítással, növénytermesztési bemutatókkal; kender, len, gyapjú feldolgozással, kézműves bemutatókkal, népi építészeti bemutatókkal, gasztronómiai bemutatókkal (kóstolási lehetőség), népi halászati, vadászati módok bemutatásával várják.
• Bányász Emlékház:A kiállításon az egykori bányász világba kalauzolják el az idelátogatókat. Megtekinthetőek a régi eszközök, írott dokumentumok, fotók, valamint egy feltárt aknarész is.
• Borkovics László és Borkovics Péter – kovácsmester és üvegművész műhelyeAz ide látogatók a népi iparművészeti kiállításon megtekinthetik a kovácsmesterség és az üvegkészítés rejtelmeit. A bemutatón túl lehetőség nyílik foglalkozásokon való részvételre is.
• Vásárhelyi Pál iparművész, keramikusA kiállítóteremben a homlokzati címerek, síkcímerek és domborművek mellett vannak díszműüvegek is. A kerámiák megtekintése mellett azonban bemutató foglalkozásokon is részt vehetnek az érdeklődők. A kiállítóterem jelenleg nem látogatható Vásárhelyi Pál halála következtében
• Római katolikus templom (Nepomuki Szent János)A mátranováki plébánia létrehozásának tervét először a helytartótanács 1782. március 4-ei értekezésében találhatjuk meg. Az új templom megépítését a „…Kazár anyaegyházhoz való 2,5 órás távolság, valamint nagyobb lakosságszáma miatt… és az előrelépendő parókus érdekében…” indokolták. Az alapítási terv 1797-ben valósult meg, amikor báró Andrássy Antal rozsnyói püspök Cseleji Hagymási Mártont a nováki egyházi javadalomba beiktatta. Nógrád vármegye közgyűlési jegyzőkönyve a nováki új, felépítendő parókia telkének kijelöléséről, „elfoglalásáról” számol be 1798. február 28-án. Az ifjú Hagymási plébános nagy lelkesedéssel kezdte meg munkáját. A templom építésének fázisairól jelenleg nincs fellelhető dokumentum, de egy bizonyos, hogy 1800-ra már teljesen felépült.
• A 200 éves templom egyhajós, késő barokk stílusú, az orgona és a szószék copf stílusú. 2000. szeptember 23-án újjászentelték.

Együttműködő a Kultúra határok nélkül pályázatban:

Bodor Ernőné polgármesterasszony.

Cserhalmi Adél koordinátor.