Bemutatkozik Árpádhalom
ÁRPÁDHALOM
TÖRTÉNETE
Az 1950-es évekig Nagymágocshoz tartozó népesebb puszta volt. Birtokosai a Károlyi és a Berchtold családok voltak. 1956. július 1-jén alakult önálló községgé a korábban Nagymágocshoz (Árpádhalom, Bojtártelep, Szendrei major, Zoltántér), Eperjeshez (Kisújváros és Nagyújváros egy része), valamint Székkutashoz tartozó területekből. A falut 1906 és 1972 között vasútvonal kötötte össze a szomszédos Fábiánsebestyénnel, valamint kisvasúti vonal vezetett Nagymágocsra is. Az 1970-es évektől az 1990-es rendszerváltásig Nagymágoccsal közös tanácsa volt, 1990. október 10. óta – az ország többi községéhez hasonlóan – itt is helyi önkormányzat működik.
A lakosok mintegy 65,5%-ának a mezőgazdaság nyújt megélhetést. A községben az 1950-es években 6 termelőszövetkezet működött. Ezek aztán sorban egyesültek, majd végül egy maradt, az Árpád tsz. Aki nem a mezőgazdaság ágaiban talált munkát, az többnyire a környező városokban (Orosháza, Szentes) dolgozik.
Az 1910-es évek elejétől kezdődően elemi népiskola működött a tanyaközpontban, ez később, az 50-es években nyolc-, majd négyosztályos általános iskola lett. 1994-től ismét nyolcosztályos. 2008-tól a fábiánsebestyéni Arany János ÁMK-val társulásban működik. Az alsó tagozatosok helyben, a felsősök Fábiánsebestyénen tanulnak. Az általános iskola a 2011-2012-es tanévtől kezdve a Rózsa Ferenc nevet viseli, egykori igazgatójára emlékezve. Az óvoda 2011-től visszakapta régi Erzsébet gyermekotthon elnevezését. A faluban van művelődési ház és könyvtár is.
LÁTNIVALÓI
- Károlyi–Berchtold-kastély
- Római katolikus kápolna
- Árpád-halom
HÍRES EMBEREK
- Az 1900-as évek elejétől a faluban élt Székács Elemérnövénynemesítő, aki Árpádhalmon kísérletezte ki az 1055-ös búzafajtát, amelyet Székács-búzának is neveznek.
ÉRTÉKTÁR
MEGYEI ÉRTÉKEK:
Együttműködő a Kultúra határok nélkül pályázatban:
Szarka Attila polgármester úr, 2020.10.14-től Vágó Miklós Béla polgármester úr.
Magyar Zita koordinátor.
