Bemutatkozik Ambrózfalva

AMBRÓZFALVA

TÖRTÉNETE

1843 novemberében telepítettek ide 120 békéscsabai szlovák dohánykertész családot. 1861-ig Kis-Pitvaros néven Pitvaros településrésze volt; jelenlegi nevét 1849-ben báró Ambrózy Lajos temesi királyi kincstári igazgató után kapta. 1843-tól lehetőségük nyílt a dohánykertész családoknak a kincstár tulajdonában lévő földjeik megváltására; ezután eredeti mesterségükkel felhagytak, és főként kalászos- és takarmánynövényeket termeltek. A közeli mezőhegyesi cukorgyár kiépülése után megnőtt a cukorrépát termelők száma is. 1845-ben az evangélikus egyház jóvoltából iskola, imaterem és lelkészlak épült. 1891-ben 1006, túlnyomórész szlovák lakosa volt; lakói kendertermesztéssel is foglalkoztak. Két évvel később épült ki a Mezőhegyes-Tótkomlós-Orosháza vasútvonal, melynek Nagyérrel (akkori nevén Nagymajláth) közös megállója létesült a községtől keletre. 1907-ben új állami iskola és óvoda is épült. A községet 1918 áprilisától 1920 márciusáig román katonaság tartotta megszállva. A település nemzetiségi összetétele gyökeresen 1946-ban változott meg, amikor a szlovákok kitelepülésével és a Szlovákiából kitelepített magyarok beköltözése után, a két ország közötti népességcsere eredményeként a magyarság került túlsúlyba. Az 1949-ben megalakult Dimitrov Mezőgazdasági Termelőszövetkezet később egyesült a Felszabadulás Termelőszövetkezettel, amely még ma is folytat gazdálkodó tevékenységet a községben. 1973-ig önálló tanácsú község, 1990-ig a pitvarosi közös tanács társközsége volt. Azóta önálló, szabadon választott képviselő-testület irányítja a település. A település az 1950-es megyerendezés előtt Csanád vármegye Központi járásához tartozott.

LÁTNIVALÓI

·         Községháza (a 19. század végén épült)

·         A két világháború hősi halottainak emlékműve (1992-ben állították fel)

·         A napba néző kislány, Ilyés Anna szobra a község főterén

·         A település alapításának 150. évfordulója alkalmából emelt obeliszk

·         Podsztyenás (előtornácos) szlovák parasztház

·         Romantikus stílusú evangélikus templom (1862-63-ban épült)

·         A Csanádi-puszta és a Száraz-ér, amely természeti vonzerőt gyakorol az emberekre

HÍRES EMBEREK

·         A település szülötte Gombos Ferenc Albin (1873–1938) történész, pedagógus, író, az MTA tagja.

·         A település szülötte Csirik János (1946–) Széchenyi-díjas programtervező matematikus, egyetemi tanár.

Együttműködő a Kultúra határok nélkül pályázatban:

Csirik János polgármester úr, 2020.10.14-től Dorotovicsné Gulyás Judit polgármesterasszony.